„A növénygyár és a hagyományos kertészkedés közötti különbség a helyben termesztett friss élelmiszerek időben és térben történő előállításának szabadsága.”

Elméletileg jelenleg elegendő élelmiszer van a Földön körülbelül 12 milliárd ember ellátására, de az élelmiszer-elosztás módja világszerte nem hatékony és nem fenntartható. Az élelmiszert a világ minden tájára szállítják, az eltarthatóság vagy a frissesség gyakran jelentősen csökken, és mindig nagy mennyiségű élelmiszer megy kárba.

Növénygyáregy lépés egy új helyzet felé – az időjárástól és a külső körülményektől függetlenül egész évben lehetőség van helyben termelt friss élelmiszerek termesztésére, sőt akár az élelmiszeripar arculatát is megváltoztathatja.

Fred Ruijgt a Beltéri Termesztési Piacfejlesztési Osztálytól, Priva

„Ez azonban más gondolkodásmódot igényel.” A növénygyári termesztés több szempontból is eltér az üvegházi termesztéstől. Fred Ruijgt, a Priva beltéri termesztési piacfejlesztési osztályának munkatársa szerint: „Egy automatizált üvegházban különféle külső hatásokkal, például széllel, esővel és napsütéssel kell megküzdeni, és ezeket a változókat a lehető leghatékonyabban kell kezelni. Ezért a termesztőknek folyamatosan el kell végezniük bizonyos műveleteket, amelyek a növekedéshez szükséges stabil klímához szükségesek. A növénygyár ki tudja alakítani a legjobb folyamatos klímafeltételeket. A termesztőn múlik, hogy meghatározza a növekedési feltételeket, a fénytől a légáramlásig.”

Hasonlítsd össze az almát a naranccsal

Fred szerint sok befektető megpróbálja összehasonlítani a növénytermesztést a hagyományos termesztéssel. „A befektetés és a jövedelmezőség szempontjából nehéz összehasonlítani őket” – mondta. „Ez olyan, mint az alma és a narancs összehasonlítása. Fontos megérteni a különbséget a hagyományos termesztés és a növénygyárakban történő termesztés között, de nem lehet egyszerűen kiszámítani négyzetméterenként a két termesztési módszer közvetlen összehasonlításával. Az üvegházi termesztésnél figyelembe kell venni a termesztési ciklust, azt, hogy mely hónapokban lehet betakarítani, és mikor mit lehet szállítani az ügyfeleknek. A növénygyárban történő termesztéssel egész éves terményellátást lehet elérni, több lehetőséget teremteni a vevőkkel való szállítási megállapodások megkötésére. Természetesen be kell fektetni. A növénygyári termesztés bizonyos lehetőségeket kínál a fenntartható fejlődésre, mivel ez a fajta termesztési módszer sok vizet, tápanyagot és növényvédőszer-felhasználást takaríthat meg.”

A hagyományos üvegházakhoz képest azonban a növénytermesztő üzemeknek több mesterséges világításra van szükségük, például LED-es termesztővilágításra. Ezenkívül az ipari lánc helyzetét, például a földrajzi elhelyezkedést és a helyi értékesítési potenciált is referenciaként kell figyelembe venni. Végül is egyes országokban a hagyományos üvegházak nem is jöhetnek szóba. Például Hollandiában a friss termékek termesztésének költsége egy vertikális farmon egy növénytermesztő üzemben akár két-háromszorosa is lehet egy üvegházénak. „Ezenkívül a hagyományos termesztésnek vannak hagyományos értékesítési csatornái, mint például az aukciók, a kereskedők és a szövetkezetek. Ez nem így van a növénytermesztés esetében – nagyon fontos megérteni a teljes ipari láncot és együttműködni vele.”

Élelmiszerbiztonság és élelmiszerbiztonság

A növénygyári termesztésnek nincs hagyományos értékesítési csatornája, ami a különlegessége. „A növénygyárak tiszták és növényvédőszer-mentesek, ami meghatározza a termékek magas minőségét és a termelés tervezhetőségét. Vertikális gazdaságok városi területeken is építhetők, és a fogyasztók friss, helyben termesztett termékekhez juthatnak. A termékeket általában a vertikális gazdaságból közvetlenül az értékesítési pontra, például egy szupermarketbe szállítják. Ez jelentősen lerövidíti a termék fogyasztóhoz való eljutásának útját és idejét.”

A vertikális farmok a világ bármely pontján és bármilyen éghajlaton építhetők, különösen azokon a területeken, ahol nincsenek meg az üvegházak építésének feltételei. Fred hozzátette: „Például Szingapúrban jelenleg nem lehet több üvegházat építeni, mert nincs rendelkezésre álló földterület mezőgazdasági vagy kertészeti célokra. Erre kínál megoldást a beltéri vertikális farm, mivel egy meglévő épületen belül is megépíthető. Ez egy hatékony és megvalósítható lehetőség, amely nagymértékben csökkenti az élelmiszer-importtól való függőséget.”

A fogyasztók számára bevezetve

Ezt a technológiát már néhány nagyméretű függőleges ültetési projektben, növénygyárakban is igazolták. Akkor miért nem vált ez a fajta ültetési módszer népszerűbbé? – magyarázta Fred. „Manapság a függőleges gazdaságok főként a meglévő kiskereskedelmi láncokba integrálódnak. A kereslet főként a magas átlagjövedelmű területekről származik. A meglévő kiskereskedelmi láncnak van egy víziója – kiváló minőségű termékeket szeretnének kínálni, ezért ebben a tekintetben érdemes befektetni. De mennyit fognak fizetni a fogyasztók egy friss salátáért? Ha a fogyasztók elkezdik értékelni a friss és kiváló minőségű élelmiszereket, a vállalkozók hajlandóbbak lesznek befektetni a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési módszerekbe.”
Cikk forrása: Wechat fiók az Agricultural Engineering Technology-tól (üvegházi kertészet)